Az IPF célzott kezelésére 2017 óta Magyarországon már két készítmény is rendelkezésre áll: a pirfenidon és a nintedanib, melyek kijelölt centrumokban a betegeknek támogatással írhatók. Mindkét gyógyszer jelentősen lassítja a forszírozott vitálkapacitás csökkenését és ritkítja az általában fatális kimenetelű akut exacerbációk előfordulását. Az új diagnosztikai és terápiás eredmények fényében a nemzetközi IPF-irányelv megújítása várható a közeli jövőben.

Középsúlyos-súlyos COPD-ben szenvedő, tünetes betegek III.b fázisú vizs­gálatának post hoc elemzése szerint az aklidinium a tiotropiumhoz képest (1) nagyobb mértékben fokozza a bronchodilatációt, különösen éjszaka; (2) nagyobb arányban eredményez reszponder státuszt; (3) nagyobb mér­tékben javítja a kora reggeli, a napközbeni és az éjszakai tüneteket; és (4) nagyobb mértékben csökkenti az aktivitás kora reggeli korlátozottságát.

International Journal of COPD, 2017. június

A képalkotó vizsgálatok mellett a pulmonológiai műszeres diagnosztika másik meghatározó pillérét a légzésfunkciós eljárások alkotják, melyek közül a spirometria, a pletizmográfia és a diffúziós kapacitás értékelése a napi gyakorlat szerves részévé vált az elmúlt évtizedekben. Ezeknek a vizsgálatoknak az elvét, kivitelezését, a COPD és a restriktív tüdőbetegségek diagnosztikájában való klinikai felhasználását tekinti át a közlemény.

Ez a ritka, aluldiagnosztizált, progresszív tüdőbetegség két formában jelentkezhet. Jellemző rá a normálistól eltérő simaizomsejtek rendellenes proliferációja a bronchiolusokban, alveoláris septumokban, a perivaszkuláris térben, nyirok­utak­ban és nyirokcsomókban, ami a kislégutak obstrukciójához, pulmonális cisztaképződéshez, a tüdőszövet pusztulásához vezet. A ma még megállíthatatlan kórfolyamat tüdőtranszplantáció javallatát képezheti.

Az általános népességben több mint 10%-os, az asztmások között 90%-os gyakorisággal vált ki a terhelés bronchokonstrikciót. A fő tünetek a terhelés alatt jelentkező köhögés, sípoló légzés és a mellkasi szorító érzés, de sok sportolónak nem specifikus tünetei vannak, pl. fáradékonyság, teljesítménycsökkenés. Első lépésben spirometriát kell végezni annak vizsgálatára, hogy a háttérben van-e krónikus asztma. A diagnózis megerősítéséhez rövid hatástartamú béta2-agonista kipróbálására vagy további provokációs vizsgálatokra lehet szükség.

Mivel a COPD gyakran társul szív-ér rendszeri kísérő betegségekkel, a közlemény aktuális és igen fontos kérdéseket tárgyal. A COPD prevalenciája a szívelégtelenségben szenvedők körében akár 40-50% is lehet. A tüdőfunkció rosszabbodása a kardiovaszkuláris mortalitás fontos markere. 

A 2008. év orvosi publikációiban gyakran megjelenő új kifejezés volt a „nagy hármas”. A fejlett ipari országokban talán a legjelentősebb népegészségügyi kihívást jelentő három betegséget, a COPD-t, a tüdőrákot és a szív-ér rendszeri betegségeket kapcsolták össze ezzel a megnevezéssel –  és a dohányzásban találták meg a közös etiológiai tényezőt. Az is közös vonása ennek a három pusztító kórképnek, hogy meggyógyításukra jelenleg nincsenek eszközeink. A témában megjelent közleményekben olyan újszerű gondolkodásmódról, a közös patomechanizmus felderítése irányába tett erőfeszítésről olvashatunk, amely megkísérli magasabb szinten integrálni ismereteinket. Az új terápiás megközelítés mellett egyre nagyobb szerephez jut a prevenció – a dohányzás társadalmi szintű eliminálása.
Gerhardsson de Verdier M. The Big Three concept. A way to tackle the health care crisis. Proc Am Thorac Soc 2008;5:800–805.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a krónikus betegségekkel kapcsolatos morbiditás és mortalitás negyedik vezető oka a fejlett országokban, így az USA-ban is, ahol évente több mint 120 000 ember hal meg COPD-ben.